A mult legendás kutyái

Galéria

Képek vegyesen

Dolgozó magyar pásztorkutyák

Oldalainkat 3 vendég böngészi

A kutya anatómiája E-mail

 


A kutya rendszertani helye az állatvilágban:

 

A Gerincesek törzsébe, az Emlősök osztályába, a Húsevők rendjébe, és a kutyafélék családjába tartozik. E családban számos faj található, s ezek egyikképviselője a házikutya. (Canis familiaris).

A kutya háziállat, az emberrel tartós közösségben él, ami azt jelenti, hogy egymáshoz való viszonyukat a kölcsönös haszon és nem a rabszolgaság jellemzi. A kutya, mint a többi háziállat, a fogságban jól fejlődik és tenyészthető.

 Az anatómia görög eredetű szó, amely részekre vágást, boncolást jelent. Ezzel a kifejezéssel jelöljük azt a tudományt, amely a szervezet egyes részeinek alakját, felépítését, a részek kölcsönös kapcsolatát és működésbeli összefüggését tanulmányozza. Anatómiának azért nevezték el ezt a tudományágat, mert keletkezésének idején a test felépítésének tanulmányozása céljából hullákat daraboltak, boncoltak fel, hogy a test belső üregeiben lévő szerveket is tanulmányozhassák és megismerjék. Tehát lényegében az anatómia szó csak az utat és a módot jelöli meg, amelynek révén a fent vázolt ismertekhez juthatunk.

 

Ha a kutya hulláját felboncoljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy szervezete, alakjuk, nagyságuk, belső szerkezetük és működésük szerint különböző részekből áll. Ezeket a részeket szerveknek nevezzük. A szerv tehát a testnek olyan része, amelynek meghatározott alakja, nagysága belső szerkezete és elkülönült működése van. (mint pl. a szívnek, a májnak, a tüdőnek, a gyomornak, stb.)

A szervek összessége alkotja a szervezetet.

A szerveket szerkezetük és összefüggő működésük alapján nagyobb egységekbe soroljuk. Ezeket az egységeket rendszereknek nevezzük. Rendszert alkot a szervezeten belül a hasonló szerkezetű, együtt fejlődő és azonos feladatokat ellátó szervek csoportja. (pl. a húgyszervek rendszere, amelynek részei: a vesék, a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső).Gyakran használjuk a készülék kifejezést, az eltérő szerkezetű és fejlődésű, de azonos feladatot végző, együttműködő szervek csoportja esetén. (pl. a lélegző készülék, amelynek részei az orrüreg, a garat, a gége, a légcső, a hörgők és a tüdő).

A szervek különböző szövetekből állnak.

Ötféle alapszövet ismeretes:

hámszövet, izomszövet, idegszövet, kötőszövet és a vér (amely tulajdonképpen folyékony kötőszövet). Minden szövetnek meghatározott működése van. A szervek azonos feladat elvégzésére képes, többé-kevésbé egyfajta sejtek összességéből állnak, pl. az izomszövet olyan sejtekből áll, amelyek összehúzódó képességével rendelkeznek, s alkalmasak a szervezet részeinek, vagy az egész szervezetnek a térben való helyváltoztatására.

A szervezetet az alábbi rendszerek, ill. készülékek alkotják:

 
1. A csontvázrendszer, amely a szervezet szilárd vázát adja, meghatározza a test alakját, védi az egyes szerveket. A csontok a szalagokkal és a porcokkal együtt a helyzetváltoztatás szolgálatában állnak, mint a mozgás passzív szervei.

A kutya csontváza

1. a koponya csontjai
2. az arc csontjai
3. szemgödör
4. állkapocs
5. nyakcsigolyák
6. hátcsigolyák
7. ágyékcsigolyák
8. keresztcsont
9. farok csigolyák
10. bordák
11. szegycsont
12. lapocka
12/a. lapocka tövise
13. karcsont
13/a. deltadudor
14. orsócsont

15. singcsont vagy könyökcsont
15/a. könyökbúb
16. az elülső lábtő csontjai
17. elülső lábközép csontjai
18. ujjcsontok
19. medencecsont
20. külső csípőszöglet
21. ülőgumó
22. combcsont
23. térdkalács
24. sípcsont
25. szárkapocscsont
26. hátulsó lábtő csontjai
27. sarokgumó
28. hátulsó lábközép csontjai
29. ujjcsontok

A csontok összeköttetései.

A csontos váz csontjai (egy-két csont kivételével) valamennyien összefüggenek. Az összeköttetés lehet folytonos, azaz szakadatlan csontösszeköttetés, vagy megszakított csontösszeköttetés, mint pl. az izület.

A szakadatlan csontösszeköttetés kétféle lehet: mozdulatlan és mozgékony.

A mozdulatlan csontösszeköttetés változatai: a varrat (a koponya csontjai között), az állvarrat (az orrcsontok között), a beékelődés (ilyen a fogak illeszkedése a fogmederbe) és végül a csontos összeköttetés (pl. a medencét alkotó csontok összenövése).

 

A mozgékony csontösszeköttetés változatai pedig a szalagos, a porcos, és az izmos összeköttetés. Szalagos összeköttetés található, pl. az orsócsont és a könyökcsont, vagy a sípcsont és a szárkapocs között. Porcos összeköttetés van, pl. a bordacsont és a bordaporc között és izmos összeköttetés található az elülső végtag és a törzs csontos váza között.

 

A megszakított csontösszeköttetés magától értetődően egyben mozgékony is, ilyen összeköttetés az izület. Ez utóbbinak részei: az izületi porccal bevont csontvégek, az izületi porc, az izületi tok, az izületi üreg és a benne lévő izületi nedv; a csontvégeket szalagok fogják egybe.

 

 

Az izületek osztályozása.

Az egymással érintkező csontok száma szerint megkülönböztetünk egyszerű izületet, amelyben csupán két csont találkozik egymással és összetett izületet, amelyet kettőnél több csont alkot.

 

Az izületi végek alakja szerint ismerünk golyóizületet, dióizületet, bütyökizületet, csuklóizületet, nyeregizületet és csavarizületet.

 

A mozgási tengelyek száma szerint megkülönböztetünk egy-, két- és többtengelyű izületet. Az egytengelyű izületben csak hajlítás és nyújtás lehetséges. A kéttengelyű izületben már oldalmozgás is van, míg a többtengelyű izület minden irányú mozgást lehetővé tesz.

 

A kutya csontos vázának fontosabb izületei a következők: a vállizület, a könyökizület, az elülső lábtő izülete, az ujjpercek izületei, továbbá a csípőizület, a térdkalács és a térdhajlás izülete, a csánkizület. Említést érdemel még a nyakszirtcsont és az első nyakcsigolya közötti izület, az első és a második nyakcsigolya közötti izület, a bordák izületei és a csípő-keresztcsonti izület.

 

2. Az izomrendszer, ahová a mozgás aktív szervei, az izmok és segítő szerveik tartoznak. Az izmok összehúzódásuk révén a csontokat helyzetükből kitérítik, s ezzel létrehozzák a mozgást.

 

Az izmokra az összehúzódási képesség, a rugalmasság és az ingerlékenység a jellemző. A csontos váz egyes részeit kötik össze egymással, összehúzódva elmozdítják a csontokat, minek folytán létrejön egyes testrészek, vagy az egész test mozgása.

Az izmok izomsejtekből, nyalábokból, rostokból és kötőszövetből állnak. Harántcsíkos és sima izmokat különböztetünk meg, az előbbiekhez tartoznak az un. vázizmok, amelyek akaratlagosan működnek, gyors és nagy erőkifejtésre képesek. Az utóbbiakhoz a belső szervek falában lévő izmok tartoznak, amelyek az akarattól függetlenül húzódnak össze, lassú, de kitartó munkát tudnak végezni. Kivételes izomszövetből áll a szívizom, amely harántcsíkos izom ugyan, de az akarattól függetlenül működik.

Az izmok különböző alakúak lehetnek, így sokbahasadt (a gerincoszlop) lemezes vagy köpenyizmok (a háton és a váll tájékán), a gyűrű alakú izmok (a szájnyílás vagy a szemhéjak körizmai), kerekded vagy orsó alakú izmok (mindenütt a végtagokon). Az izmoknál eredési és tapadási véget és izom hasat különböztetünk meg. Sok izom, ínba folytatódva tapad meg.

Működésük szerint az izmok lehetnek: hajlítók, nyújtók, közelítők, távolítók, forgatók, stb. Az izmok segítőkészülékei: az inak, ínhüvelyek, pólyák és nyálkatüszők.